
| Bogarak | ||
| Szarvasbogár | Lucanus cervus | |
| A szarvasbogár júniusban és július elején gyakran látható az erdőkben és a faluban is. A hím estefelé aktívan repül és a nagy, agancsszerű felső állkapcsáról ismerhető fel. A kisebb nősténynek nincs agancsa és nem szívesen repül, inkább a föld felszínén találkozhatunk vele. | ||
| Orrszarvúbogár | Oryctes nasicornis | |
| Az orrszarvúbogár nagyon látványos bogár, de Magyarlukafán sokkal ritkább mint a szarvasbogár. | ||
| Havasi cincér | Rosalia alpina | |
| Még egy nagy és ritka faj. A havasi cincér lehet a legszebb európai bogár. Magyarlukafán főként júliusban találkozunk vele. A havasi cincér nappal aktívan repülő bogár, főleg napos időben. | ||
| Aranyos rózsabogár | Cetonia aurata | |
| Feltűnő bogár, ami nem egyszer tömegesen jelenik meg a magas vadvirágokon. Csak napsütéses időben repül. | ||
| Sokpettyes virágbogár | Oxythyrea funesta | |
| A virágokon rendszeresen látható bogár, ami kisebb a rózsabogárnál, de hasonlóan viselkedik. | ||
| Májusi cserebogár | Melolontha melolontha | |
| Már nem számít gyakorinak. | ||
| Kis szentjánosbogár | Lamprohiza splendidula | |
| Lebegő fényeinek különleges látványát júniusban mintegy tíz napig, az éjszaka első óráiban élvezhetjük. Hímek és nőstények egyaránt világítanak. A nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek. A hímek pedig kis bogarak, és repülve keresik a fűben várakozó nőstényeket. | ||
| Mezei futrinka | Carabus granulatus | |
| A legszebb futrinka Magyarlukafán. | ||
| Mezei homokfutrinka | Cicindela campestris | |
| Szép, váltakozva futó és repülő bogarak. Nehezen megközelíthetők. Inkább tavasszal figyelhetjük meg őket homokos erdei ösvényeken. | ||
| Verőköltő bodobács | Pyrrhocoris apterus | |
| Ez a piros, fekete mintázatú bogár nagy számban jelenhet meg Magyarlukafán. A Fő utcában élvezi a legkedvencebb táplálékát, azaz a hársfa lehullott levelét és termését. | ||
| Imádkozó sáskák | ||
| Európai imádkozó sáska | Mantis religiosa | |
| Ezek a lenyűgöző kis állatok nem ritkák Magyarlukafán, de a felnőtt példányok csak augusztus közepén jelennek meg és szeptember közepéig figyelhetők meg. | ||
| Tücskök | ||
| Mezei tücsök | Gryllus campestris | |
| Magayarlukafán éjjel még élvezhetjük ciripelésüket (májustól szeptember végéig). | ||
| Éjjeli lepkék | ||
| Tölgy-selyemlepke | Antheraea yamamai | |
| Hatalmas lepke érdekes történettel. Ez Európa legnagyobb (éjelli) lepkéje. Főként augusztusban figyelhető meg. A tölgy-selyemlepke Japánból származik. Az első vadon élő lepkéket 1870 körül figyelték meg Szlovéniában, amikor néhány példány megszökött egy selyemgyártó műhelyből. | ||
SzitakötőkBővebben...
| ||
| Laposhasú acsa | Libellula depressa | |
| A lapos potroha miatt könnyen felismerhető szitakötő. Elsősorban júniusban gyakori a kisebb vizeknél (pocsolyák, kisebb tavak) az erdők és mezők szélén. | ||
| Kisasszony-szitakötő | Calopteryx virgo | |
| A kisasszony-szitakötő változatos felépítésű élőhelyet igényel: tiszta, gyorsabban, illetve lassabban áramló mederrészletekkel, napsütötte és árnyékolt partszegélyekkel, elég sok vegetációval. | ||
| Sávos szitakötő | Calopteryx splendens | |
| Lásd a kisasszony-szitakötő szakaszát. | ||
| Vadméhek | ||
| Közönséges nagybajszúméh | Eucera longicornis | |
| A hím nagybajszúméh csápja feltűnően hosszú. Nehéz összetéveszteni más fajjal. | ||
| Kék fadongó | Xylocopa violacea | |
| Európa legnagyobb méhfaja. Feltűnő, a mérete miatt, de azért is mert nagyon szép kék színű szárnya van. Szelíd állat, nem különösebben agresszív. | ||
| Skorpiólegyek | ||
| Közönséges skorpiólégy | Panorpa communis | |
| A skorpiólegyek kapták a nevüket a hím hosszú farkának vége miatt, ami hasonlít a skorpió farkához. Tulajdonképpen a nemi szervekről van szó és az állat teljesen ártalmatlan. | ||
| Pöszörlegyek | ||
| Szegélyes pöszörlégy | Bombylius major | |
| A virágok előtt lebegve szívogatnak nektárt, mint a kolibrik. | ||
| Útonállók | ||
| Tavaszi útonálló | Priocnemis perturbator | |
| Az útonálló kis darázsfaj. Tápláléka nektárból áll. Akkor miért kapta a félelmetes nevét? Azért, mert a nőstény nagy pókokra vadászik. Nem öli meg, hanem csak megbénítja őket egy jól célzott szúrással. Aztán petéjét a pókra helyezi el és fészkébe cipeli a pókot. Amikor kikel a lárva táplálkozik a még élő pókból. A tavaszi útonálló elsősorban a földi farkaspókra (Trochosa terricola) vadászik, amint látható a fényképen és a videón. | ||









